VISSZA  A HÍREKHEZ

INTERJÚNK  2/2009

Dr. Günter  Baumgart

        

Claw of Dragon –  A sárkány karma

Hogyan lett egy hálás indián ajándékából egy gyógyhatással rendelkező étrend-kiegészítő készítmény?

Beszélgetés prof. dr. Thomas Dáviddal, rák-kutató, Bécs
 

 Az elmúlt évszázad 70-es éveiben a biokémikus és neves rákkutató Frederic Vester arra mutatott rá, hogy már akkor majdnem száz különböző elmélet keringett, amelyik mindegyike megpróbálta megmagyarázni mi a rák, hogyan és miért keletkezik és a leghatásosabban mivel lehet ellene küzdeni. Időközben valószínűleg jelentősen tovább emelkedett ezeknek az elméleteknek a száma. Az érintetteknek ez a kusza helyzet általában zavartkeltő. Ez még jobban erősíti azt, hogy a legegyszerűbb döntést hozzák meg a betegek, nem túl sokat töprengve, vagyis az éppen szokványos terápiának vetik alá magukat – annak minden következményével. Másrészt mégis érthető, hogy a rákbetegek, különösen azok, akiknek betegsége előrehaladott állapotú, „minden szalmaszálba” kapaszkodnak. Ha mindeközben olyan gyógyszerekre, étrend-kiegészítőkre és módszerekre bukkannak, amelyek hatása bebizonyosodott, akkor többnyire ez a boldogság állapotát jelenti számukra. Hosszú évek óta foglalkozik az osztrák kutató Prof. dr. Thomas Dávid és kutatócsoportja egy növényi eredetű rákellenes étrend-kiegészítő készítmény kifejlesztésével, amely a – CoD™ (Claw of Dragon), magyarul: A sárkány karma nevet viseli.(Szerk.megj.). Ez a készítmény az indián és kínai gyógynövény-orvoslásból ered. Egy komplex kezelési rendszerbe beágyazva, már sok rákbetegnek – köztük nem kevesen „kikezeltnek” minősítetteknek – értékes életéveket, sőt teljes mértékű gyógyulást ajándékozott. Erről beszélgetünk Prof.dr.Dáviddal az osztrák fővárosban.

 „Rák, mint lehetőség”: Dávid professzor, hogyan jutott hozzá ehhez a gyógyhatású készítményhez?

 Dávid professzor: a CoD™-tea végső soron egy indián nagyapa ajándéka. Ezzel köszönte meg azt az ortopédiai operációt, amivel annak idején Sao Pauloban a csak mankókkal mozgásképes unokáját ismét járni segítettem. Egy maréknyi levelet, gyökeret és fakérget adott, amivel kezdetben nem sokat tudtam kezdeni.

 Nem mondta el Önnek, hogy hogyan használja fel?

 Amennyire akkoriban kézzel-lábbal képesek voltunk magunkat egymással megértetni, igen. Mindenesetre értésemre adta, hogy a földijei ezeket a növényrészeket – tea formájában isszák, azért, hogy mindazokat a „buta” betegségeket, amelyek a gringókat olyan gyakran támadják illetve, amelyektől el is haláloznak, maguktól távol tartsák. Ezután a mintát odahaza labortechnikailag bevizsgáltuk és a legkülönbözőbb hatóanyagokra bukkantunk.

 Ezzel megszületett a CoD™ tea?

 Természetesen nem. 14 év kutató- és fejlesztőmunka következett. Ehhez járult – az indiánok meghívására – az Amazonas-vidékén tett 20 expedíciós utazás és egy hosszabb tartózkodás Kínában, ahol egy kétéves tanulmányt folytattam a kínai gyógynövény-terápiában.

 Mi a közük a kínaiaknak az indián gyógymódhoz?

 Nyilvánvalóan nagyon sok. Létezik bizonyítékokkal alátámasztott utalás az etnikai rokonságra az indiánok és a kínaiak között. Bolíviában indiánokkal találkoztunk, akik kínaiul beszéltek. „Szent gyógyítóik” gyógynövény-orvoslással összefüggő ismeretei hihetetlen mértékűek, mindegy hogy honnan is eredeztethetők a gyökereik. Azonban az is érdekes, hogy Kína déli részén nagykiterjedésű zónák esőerdővel borítottak, ahol olyan növények találhatók, amelyek hasonló hatóanyagokat tartalmaznak, mint Dél-Amerikában. Mindehhez a kínai orvoslásra egy magasan fejlett gyógynövény-orvoslási rendszer is jellemző – ahogyan az indiánokéra is.

 És minderre építeni tudtak?

 Igen. A kutatócsoportunk az indián növényalkotó-elemekhez a Tradicionális Kínai Orvoslás (TCM) alapján teljesen beazonosított kínai növényeket társított. A cél az volt, hogy egy erősebb, járulékos antiangiogenetikus[1], immunrendszer-erősítő és energia-alátámasztó hatást érjünk el.

Ez egy jelenség, ami a daganat területén a hajszálérrendszer kialakulását (kapillárisfejlődést) meggátolja vagy legalábbis megakadályozza. Ezalatt az összes olyan kiegészítő vérkeringést értjük, amely a daganatot táplálékkal látja el és ennek képződését maga is fokozza. A kínai növényrészek hozzákeverésével ezt a hatást még inkább elérjük. Így biztosítunk egy kiegészítő Qi-erősítést  és egy Yin-Yang-egyensúlyt. Ezzel különösen a kemo- és sugárterápia mellékhatásai messzemenően csökkenthetők sőt, részben teljesen kiiktathatók.

 A CoD™ Protokoll  kifejlesztésében mindezzel ősrégi tapasztalatok és intenzív tudományos kutatások egyesülnek?

Ez minden öndicséret és a saját munkánk túlzott felértékelése nélkül állítható. Ebben a folyamatban nagyon fontos szerepet töltött be például egy hosszabb tanulmányi tartózkodás, amelyet a kínai Hainan szigetén egy kutatóintézetben abszolválhattam. Ennek során a csoportunk azokat a növényeket vette górcső alá, amelyek a legmagasabb bioaktív hatóanyag-koncentrátumot tartalmazták. Nagyon szerencsések voltunk, tudniillik Bangkokban egy speciális labort is rendelkezésünkre bocsátottak.

 Ez a ténylegesen elért terápiás hatásra is érvényes?

 Igen. A tea hatását bevizsgáltuk a rendkívül agresszív ráksejtekkultúrák viselkedésére is. Először csak a csont-, később azonban az emlő-, a tüdő-, a vastagbél-, a bőr- és más ráksejteket is vizsgáltunk. Már az első kísérletek során kiderült, hogy a tea hatására a rosszindulatú ráksejtek 95%-a elpusztult.

 A CoD™-tea  végül is úgy hat, mint egy sejtméreg?

 Nem, nem igazán. Ez az igazi különbség a kemoterápiához képest! A ráksejtek nem lesznek megmérgezve, külsőleg szétroncsolva, hanem mintegy arra ösztökélve, hogy a természetes sejtelhalás blokkolt programját aktiválják, az úgynevezett apoptózisnak (programozott sejthalál) ismét „zöld utat adjanak”.

 A daganat tehát nem méreggel lesz támadva, hanem a „hitehagyott” sejtjeit valójában „megtérítik”?

 Ha ezt a folyamatot így akarja nevezni, igen! Ez a hatás nemcsak laboratóriumi körülmények között jelentkezik, hanem a pácienseknél is. Mindehhez a CoD™-tea nemcsak, hogy nem méreg, hanem éppen ellenkezőleg: ez a gyógyhatású étrend-kiegészítő készítmény méregteleníti a szöveteket és ezen túlmenően még erős sejtvédő szerepe is van. Hogy ez molekuláris szinten hogyan megy végbe, még nem tudjuk pontosan. Mindenesetre bizonyítható, hogy azoknak a pácienseknek a májfunkciója, akiknél általában a kemoterápia alatt súlyos romlás figyelhető meg, néhány hónapos teakezelés után ismét teljesen normalizálódik.

 Vannak-e a teának nemkívánatos mellékhatásai?

 Ilyenek nem ismeretesek. Az akut és a krónikus toxicitás vizsgálata során egyértelműen bizonyítottuk, hogy a teánk mellékhatásmentes. Egy esetben azt figyeltük meg, hogy a páciensnél a méregtelenítés túl intenzíven történt meg. Rövid idő alatt túl sok méreg lett kibocsátva és a test nem volt képes elég gyorsan megszabadulni ettől. Ilyen esetekben általánosságban javasoljuk, hogy kisebb adag teával kezdjék a kúrát, igyanak sokat és némileg a májat és a veséket is erősíteni kell.

 Normális esetben az adagolás mi alapján történik?

 Egy beigazolódott rákbetegség terápiájánál naponta 3-szor negyedliter CoD™-tea, megelőzéshez vagy a kiújulás megakadályozásához naponta csak 1-szer negyedliter.

 Van-e lehetőség arra, hogy a daganatos megbetegedések megelőzése érdekében a CoD™-teát gond nélkül akár hosszabb időn keresztül is igyuk?

 Az indiánok egy életen át isszák. Számunkra is van erre lehetőség. Mindezt azonban nagyon lazán lehet venni és nem szükséges – kivétel már meglévő rákbetegség esetén – szigorú „bevételi-fegyelem” alá vetni magunkat. Ha az ember elfelejti, éppen nem kívánja vagy a szabadság alatt szünetelteti a tea fogyasztását, mindezek nem játszanak szerepet. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a CoD™-teának nemcsak rákellenes és erős méregtelenítő hatása van, hanem kifejezetten jelentős antivirális és antibakteriális hatással is bír. A hepatológusok és virulógusok nagyon sikeresen kezelik vele a Hepatitis B és C vírust, de olyan pácienseket is, akik az Epstein-Barr vírussal vagy a HPV szemölcsvírussal fertőződtek meg. Jómagam a tea fogyasztásával a Dengue-lázt, egy súlyos vírusinfekció, és a Leishmaniasis visceralist is túléltem, ezek olyan betegségek, amelyeket – mint ahogyan nyolc másik barátom – nagy valószínűséggel nem éltem volna túl.

 Ha a teát a rák elleni terápiában használjuk fel, milyen hosszú ideig kell inni, amíg az eredmény jelentkezik?

 Legalább 6-8 hónapig.

 Először ekkor jelentkezik a hatása?

 Nem, ekkor már a rákosodási folyamat vagy stabilizálódik, vagy a daganat ill. annak áttétei általában teljesen eltűnnek. Mindez egyébként kilenc daganatfajtánál figyelhető meg! Az első terápiás hatások azonban már sokkal korábban jelentkeznek: nagyon hamar megtörténik a rákosodási folyamat megállítása, mindenekelőtt azonban az organizmus érezhetően javuló tendenciát mutat, mint ahogyan döntő javulás áll be az életminőségben is.

 Ez egy kívülálló számára nagyon reménykeltőnek hangzik. A felsorolt terápiahatásoknak létezik valamilyen bizonyítéka?

 Ez a kérdés nagyon fontos. Túl gyakran általánosságban hallunk sikerekről, amelyeket ha közelebbről megvizsgálunk kiderül, hogy sajnos „kérészéletűek”. Mi kezdettől fogva a betegségtörténetek dokumentálására ill. a bekövetkezett gyógyulásokra fektettünk nagy hangsúlyt és tesszük ezt mind a mai napig. Ennek során nemcsak a saját leleteinkre támaszkodunk teljesen tudatosan, hanem talán még erősebben a kórházak és orvosi praxisok leleteire is. Ily módon a valóságban is néhány ezer rákgyógyulást tudtunk diagnosztizálni, és ezeket olyan pácienseknél, akik már sok esetben a betegség utolsó stádiumában voltak, és akik ezért „kikezeltként” voltak nyilvántartva. Mindehhez jön még az, hogy a túlélési idő nem 5 évre, hanem 10 évre tolódik ki, ami önmagában a gyógyulásért beszél. Szeretném azonban ezen a helyen hangsúlyozni, hogy bár én a CoD™-teát egy rendkívül hatásos étrendkiegészítő készítménynek tartom és ez a hatás mindenkor bizonyítható is, de: a tea nem csodaszer, ami magától mindent megold.

 Mit ért ezalatt?

 Azt akarom ezzel mondani, hogy bár a tea fogyasztása önmagában nagyon fontos, de nem minden, amit egy rákban megbetegedett ember megtehet, ha ismét egészséges akar lenni. Egyrészt a terápiaprogramunk, a „CoD™-Protokoll” nagyon komplex program, méregtelenítő és savtalanító lépéseket is magában foglal, másrészt a vitaminok, antioxidánsok, enzimek, ásványi anyagok, nyomelemek adagolását stb. is. Mindezt azért, hogy a test, a szellem és a lélek egyensúlyát ismét helyreállítsuk és az öngyógyító képességet aktiváljuk. Másrészt a betegnek magának is a legtöbb esetben változtatnia kell valamit az életén, rendszerint nagyon radikálisan. Hiszen a szellemi és fizikai okokat, amelyek a rák kialakulásához vezettek, nem szabad érintetlenül hagyni és tovább így élni. Igen, ezeket haladéktalanul meg kell szüntetni! A gyógyulásban lévő rákos betegnek továbbá szüksége van egy olyan személyre, aki hosszabb időn keresztül, éjjel-nappal szeretettel, de legalábbis igazi baráti odaadással az oldalán áll. A páciensnek még legalább 4-5 hónapnyi életben maradási eséllyel kell rendelkeznie és egy erős élni akarást kell tanúsítania. Pozitívan kell gondolkodnia és még legalább egy konkrét célkitűzésének kell lennie az életében, amit látni szeretne, hogyan valósul meg, és hogy mindezért érdemes életben maradnia.

Önök számos gyógyulás háttér okait dokumentálni tudták, mindezt a „normálpolgár” nagy elismeréssel nyugtázza. Az egyetemi tudomány azonban klinikai, ellenőrzött és placebo-vizsgálatokkal alátámasztott tanulmányokat követel. Mi a helyzet ezzel?

 Itt mi is egy nagy problémát látunk. Manapság egy egyetemi klinikától nemhogy engedélyt, de egyáltalán még támogatást sem kap senki egy tanulmányhoz, aki gyógynövény-terápián alapuló rák ellenes készítmény hatásosságát vizsgálja mindaddig, amíg nem a hagyományos terápiákkal együtt vetik be, említhetjük itt elsősorban a citosztatikákat vagy a sugarazást. Sőt etikátlannak tartják, ha a rákbetegeket nem kezelik ezekkel az agresszív, romboló módszerekkel.

 Ezek szerint nem volt lehetősége az elvárt tudományos bizonyítékokat szolgáltatni?

 Ha nem találtunk volna ki valamit, ez valóban így lenne. Azonban egy megoldást gondoltunk ki, amelyik amilyen mértékben a hagyományos terápia megjelenési formáit érintetlenül hagyja, éppúgy be is bizonyítja, hogy CoD™ rendszer hat és nem placebo-hatású.

 Hogyan sikerült ezt megvalósítani?

 A következő kísérletezési rendelkezéssel: egy betegcsoport megkapta a klinikai orvosoktól felírt kemoterápiás gyógyszereket és ehhez a teánkat. A kontrollcsoportnak a kemoterápia mellett egy placebo-teát rendeltünk, tehát szerintünk egy hatástalan teát.

 Milyen eredménnyel?

 Az a betegcsoport, aki a valódi CoD™-teát itta, jelentősen jobb terápiás eredményeket mutatott. Ez vonatkozik mind a daganat és az áttétek aktuális visszafejlődésére ill. a mindenkori állapot stabilizálódására, mind a daganatfejlődés-mentességre (tumor-regresszió), a tünetmentes időszak hosszára, figyelemmel a túlélési időre. Mindenekelőtt azonban a CoD™-páciensek döntően magasabb, fájdalommentesebb életminőségről számoltak be.

 Hány tanulmányt végeztek, és milyen nagy volt a csoportok létszáma?

 Mindeddig három tanulmányt sikerült lezárni, 10-20 fős csoportokkal. Továbbiakat is tervezünk. Jelenleg is fut egy tanulmány vastagbélrákos betegekkel és egy további, emlőrákos-páciensekkel. Ez a finanszírozás függvénye is, újra és újra meg kell nyernünk egy támogatót és egy egyetemi klinikát, hogy „beüljenek a hajóra”.

 Szükség van arra a jövőben, hogy a kísérletek mindig sejtméreg bevetésével egyidejűleg történjenek?

 Őszintén szólva, ez nekem sem szimpatikus. Azonban a globális gazdasági hatalmi realitásokkal együtt kell éljünk. Ez számomra egyrészt azt jelenti, hogy a legtöbb rákos beteg, aki többnyire a betegség előrehaladott állapotában, gyakran már az utolsó stádiumban hozzánk jön, hordozzák magukban mindannak az agresszív daganatterápiának a „jelzálogát”, amely ismételten rákkeltő. Ennek ellenére nem ellenzem minden esetben a kemoterápiát. Támogatjuk a célirányos, értelmes kemoterápiát! Mégis a másik oldalon szeretnénk a mi gyengéd és egyidejűleg nagyon hatásos terápia konceptünket (CoD™ PROTOKOLL  - szerk.) nem standardterápiák ellen, hanem velük együtt vagy (sikertelen kezelés esetén) azokat követően az embereknek ajánlani. Csak így vagyunk képesek rajtuk jelenleg valóban segíteni. 

 Léteznek-e vizsgálatok arról, hogyan befolyásolja a CoD™-tea a rák-operációk eredményességét, különös tekintettel az áttétekre? Esetleg a páciens nézőpontjából nézve, amelynek segítségével dönthet a sebészeti beavatkozás és a CoD™-terápia között?

 Nem, mindeddig nincsenek ilyen vizsgálatok. Mindenesetre a CoD™-tea antiangiogenetikus hatását egyértelműen bebizonyítottuk. És ennek a hatásnak a klinikai kísérletek előtt nem lebecsülendő a jelentősége az áttétek megakadályozásában.

Egyébként egy őszinte pártfogója vagyok a felelősségteljes operációknak. Egy ökölnyi daganattal az immunrendszer, felfogásom szerint, általában nem vagy csak nagyon nehezen képes megküzdeni. Ha ettől a tehertől sebészeti úton meg tudunk szabadítani valakit, akkor ezt meg kell tenni. Még akkor is, ha az onkológusok összehasonlító vizsgálatai között részben más felfogások is léteznek, amelyeket szintén tiszteletben tartok.

 Milyen echója van az Önök CoD™-terápiájának (CoD™-PROTOKOLL  - szerk.) az orvostársadalomban, különös tekintettel az orvoslás magasiskolájára?

 Európában az ezzel kapcsolatos vélemények megosztottak. A család- ill. a háziorvosok, azok, akik a legszorosabb kapcsolatot ápolják az érintett páciensekkel, nagyon pozitívan reagálnak a kérdésre. Minél magasabban van az onkológiai hierarchiában egy orvos, annál több fenntartással bír, sokszor a terápiát támadó elvetésig is elmennek. A terápia-rendszerünk sikeressége és az utóbbi évek kezelési-filozófiája azonban ahhoz vezetett, hogy egyre több professzor és főorvos – titokban természetesen – saját maguknak, rokonaiknak és szűk baráti körüknek ezt a holisztikus (az embert mint egészet vizsgáló), egységes, biológiai terápiát választják, miközben betegeiknek továbbra is a kemoterápiát rendelik. Ez természetesen hazug és képmutató.

 Személyesen is találkozott ilyen viselkedéssel az ismeretségi körében?

 Sajnos igen, és egyáltalán nem olyan ritkán.

 Hová sorolja be a CoD™ Protokollt az időközben nagyon szélessé duzzadt összehasonlító onkológiatudomány spektrumán?

 Több helyre is! Természetesen teljes mértékben a felfedezésünk mögött állok, mint minden olyan kutató, aki magát komolyan veszi és joga van ezt tenni. Azonban vigyáznunk kell, hogy még a bebizonyítható sikerek ellenére se gondoljuk azt, hogy egyedül mi fedeztük fel a „Bölcsek Kövét”. Nekünk kötelességünk a páciensek érdekében egymással erőteljesebben kommunikálni. Csak így tudjuk a különböző elkezdett kezeléseket, ha ezek sikeresek, bölcsen egymással kombinálni. Ez az iskolai orvoslásra ugyanúgy vonatkozik, mint az összehasonlító, kiegészítő, integráló vagy alternatív tudományokra.

 Az Ön számára mi a próbaköve egy ilyen jellegű közeledésnek?

 Első vonalban a hatást és a mellékhatásmentességet világosan be kell bizonyítani és mindenkor újra felülvizsgálhatóvá kell tenni. Ez nem mindig feltételezi klinikai tanulmányok végzését ill. meglétét. Alapos és átlátható dokumentációk is ugyanúgy megfelelnek ennek a célnak. Akkor is, ha ezeket az egyetemi klinikákon csak ritkán ismerik el. Ugyancsak fontos az egymással szembeni tisztelet és segítőkészség és ami talán a legdöntőbb: a mindenkori terápiák „atyjainak” ténylegesen az emberek egészségét kell szem előtt tartaniuk, nem pedig a nagy pénzeket. Gyakorlott orvosok, de egyre több beteg is gyorsan megérzi ezt a mozgatórugót.

 Dávid professzor, nagyon köszönöm a rendkívül tanulságos beszélgetést!


[1] A sejtburjánzás egyetlen, genetikailag megváltozott testi sejt osztódásai révén alakul ki. Életműködéséhez nélkülözhetetlen az oxigén, melyet a szöveteknél a velük teljes összhangban növekvő, differenciálódó, és az őket kellő sűrűséggel behálózó hajszálérrendszer biztosít. A daganatszövet kezdeti fejlődését azonban nem kíséri saját kapillárisrendszer kialakulása, ezért a néhány mm átmérőt elért kezdemény fejlődése leáll. Csak akkor növekedhet tovább, ha valamely sejtje képessé válik arra, hogy az oxigénhiányra válaszképpen a kapillárisfejlődést (angiogenezist) beindítani képes faktor(ok)at kezdjen termelni. Ez az angiogenetikus átkapcsolás a daganatok rosszindulatúvá válásának, korlátlan növekedésének egyik alapfeltétele. Ezért vált az érképződés gátlása ma a rákellenes kutatás egyik legfontosabb irányává. Bontakoznak már az angiogenezis serkentésének felhasználási lehetőségei is a sejt-, szövet- és szervpótlást igénylő gyógyítási eljárásokban. – Réz Gábor

^ oldal tetejére

VISSZA  A HÍREKHEZ