VisszaVISSZA A FŐOLDALRA

Jeles napok az évkörben: Böjti időszak
(Hamvazószerdától Húsvétig)

     A legtöbb vallás ismeri a böjtöt és rituáléként használták az emberi fejlődés céljára, ilyenkor a lélek és a szellem is megtisztul a testtel együtt. Gondoljuk csak végig, hogy < mennyiféle méreg lehet a szervezetünkben és a környezetünkben! Bizonyos anyagok rövid ideig terhelik testünket, ezeket a szervezet hamar kiválasztja. Vannak viszont olyan mérgek, amelyek a szövetekben és a sejtekben elraktározódhatnak. Ezeket nagyon nehéz kimutatni egy orvosi vizsgálat során. A májban a zsírban oldódó mérgek, a kloroform és a gyógyszerrészecskék rakódnak le. A vízben oldódó tartósítószerek, glikol és az orvosságmaradványok a vesében tárolódnak. A fémek, amelyeket táplálékkal veszünk magunkhoz pld. a réz, ólom a gyomorban és a bélben rakódnak le a fluoriddal és a klórral.

Bővebben:  http://cotcot.hu/cikk/cimke/m%C3%A9reg

A húsvét előtti böjt az első időben rendkívül szigorú volt: tartózkodtak a zsíros és a húsos ételektől, külön edényben olajjal vagy vajjal főztek. Sokáig tejet és tojásos ételeket sem fogyasztottak, napjában csak egyszer étkeztekA népi hagyomány szerint a böjt azzal kezdődött, hogy minden edényt jól megtisztítottak, hogy a zsírnak még híre-hamva se maradjon. Jelképesen még a kamrakulcsot is eldugták, „kútba hajították”, jelezve, hogy kezdődik a sovány koszt időszaka. A húst teljesen elhagyták. A füstölt húst, szalonnát régebben a kemencébe > rakták, a tívű-t a szájára borították és betapasztották, húsvétra bontották ki. Ezelőtt voltak, akik kanalukat a tisztaszobában egy szentkép mögé dugták.

Elterjedt böjti ételek voltak a korpából készült savanyú cibereleves, tejleves, bableves, tésztaételek, sós vízben főtt bab, olajos káposzta, főzelékek, aszalt gyümölcsök, tojás- és halételek. A böjt alatt készítettek még rántás nélküli krumplilevest, héjában sült krumplit, cukrozott szemes kukoricát, babsalátát, málét, lepényeket, aszalt szilvát.

   
     Hüvelyeseket, főtt tésztaféléket, főként mákosat ettek. Erdélyben a málé lepényt készítették szívesen. A kemény lepénykenyeret búzalisztből gyúrták, 3-4 mm vastagságúra nyújtották, és kemencében vagy a tűzhely vaslapján megsütötték. Ahogy a neve is elárulja, ropogós lett a tészta, ezért forró vízbe vagy teába mártották, úgy ették, főként nagypénteken. Sok helyen ilyenkor egész nap csak pattogatott kukoricát adtak az asztalra.

Erdélyben a böjti időszakban túrót fogyasztottak és babfőzeléket készítettek. Az északi részeken, de Erdélyben is kedvelték a ciberét, más néven korpalevest, káposztát, káposztás galuskát.

A böjti fegyelem - elsősorban a nyugati egyházakban - idővel enyhült, a hústilalom csak a pénteki napokra és nagyszombatra vonatkozott, a napi egyszeri étkezés helyébe az egyszeri jóllakás lépett.

Nagyböjtben nem illendő esküvőt, hangos mulatságot rendezni, általában csöndesebb az élet a templomon kívül is. Fontos, hogy ezt az időszakot mindenki a lelke munkálására használja. Erre jó alkalom a keresztúti ájtatosság >, amit Nagyböjt minden péntekén tartanak a templomokban, kálváriákon.

A Nagyböjt kezdetben a keresztelésre való felkészülési idő volt, ugyanis az ősegyházban évente mindössze kétszer kereszteltek, húsvétkor és pünkösdkor. A gyermekkeresztelések általánossá válása után a Nagyböjt átalakult a bűnbánattartás és a böjtölés idejévé.

 

     
Hamvazószerda
(vagy népi nevén böjtfogadószerda, máshol tréfásan fogöblítőszerda, szárazszerda) a Nagyböjt első napja. A hamvazkodásnak ősrégi hagyományai vannak, már a zsidók szőrruhába öltöztek és hamut szórtak a fejükre, ha bűnbánatot tartottak. A hamu jól kifejezi, hogy "porból lettél és porrá leszel". A hamvazáshoz használt hamu az előző év virágvasárnapi barkájából származik. A népi hagyományokban is jelentős szerepe van a hamvazkodásnak, aki hamvazkodik, annak nem fáj a feje. Egyes vidékeken kifejezetten szégyennek számít, ha valaki nem vesz részt benne, és egész nap nem törlik le a homlokukról a hamut. Máshol e napon nem gyújtottak tüzet, hanem a gazdasszony hamuval szórta körbe a házat, hogy a bűn, baj, kár elkerülje a családot.

A hamu a megtisztulást, elmúlást, s ezzel együtt egy új kezdetet jelez. A 40 napos böjt alatt lehetőségünk lesz megtisztulni: mind szellemileg a meditáció, ima útján, mind testileg a tényleges böjt, táplálkozásunkra való odafigyelés útján. Ez a nap egyben arra is lehetőség számunkra, hogy fogadalmat tegyünk, jobbá tegyük magunkat ebben a 40 napban úgy, hogy lemondunk valamiről. Gondolkodjunk el azon, mit szeretnénk megvalósítani, miről tudnánk lemondani ezen idő alatt. Nem kell hatalmas dolgokra gondolni!


Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton
II. Orbán pápa rendelte el a hívek számára a hamvazkodást a bűnbánat látható jeleként. Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a homlokukra rajzoltak hamuból keresztet; ma mindkét nem számára ez utóbbiból áll a szertartás.
A kereszténység elterjedése előtti korokban ugyanis nemcsak a mulandóság jelképe volt, hanem mosószer és a szappan alapanyaga is, ezért egyszerre a gyász és a tisztaság jelképe.

Bálint Sándornak, a szakrális hagyományvilág legjelesebb magyar képviselőjének Karácsony, húsvét, pünkösd című könyvében olvasható: „... amikor a török készült Magyarországot elfoglalni, egy vitézét előre küldötte kémnek. Éppen farsangháromnapokon (farsang farkán) érkezett ide, amikor őseink javában mulatkoztak, mintha az eszüket is elvesztették volna. Negyedik nap azután mindenki a templomba iparkodott. A török megleste őket. Látta, hogy a pap mindenkinek homlokára tesz valamit ( hamvazkodás). Visszatérve jelentette a szultánnak, hogy a magyaroknak három nap alatt minden eszük elment, negyedik nap azonban a pap visszatette a helyükre."
 


Janicsárok

VisszaVISSZA A FŐOLDALRA

Február 22. Üszögös Szent Péter napja
(Üszögös Szent Péter napjának egyházi neve: Péter székfoglalása mivel ezen napon ült a püspöki székbe Szent Péter apostol. E napon a keresztények meglátogatták egymást, a szegényeket is megvendégelték.
Nálunk magyaroknál sajátos félreértés következtében szerencsétlen napnak számít. Őseink lefordították a hivatalos egyházi kifejezést: Szent Pétörnek ű székössége. Ebből olvasta ki azután a népnyelv az Üszögös Szent Péter alakot.)

     

A magyar hagyományban szerencsétlen napnak számított, nem volt tanácsos munkába fogni. A szegedi asszonyok nem nyúltak lisztbe, mert különben megfeketedik, "üszkös" lesz a búza. Libát, tyúkot sem ültettek, hogy ne legyen üszkös a tojás. Szemes gabonát vittek a szobába, ahol a kereszt és mécses elé tették, hogy védje meg az üszkösödéstől a termést.

Hazánk több vidékén ez a nap a "szólítás" napja, amelyen megkérdezték a birtokokon szolgáló csikósokat, gulyásokat, béreseket, szőlőpásztorokat, kocsisokat, hogy akarnak-e maradni a következő évben is.  Az emberek panaszaikat, kívánságaikat is elmondhatták ezen a napon.
Ezen a napon szedték fel a biztonságos haladást jelző szalmacsóvákat is a
< Tisza jegéről, mert ekkor már lazulni kezdett a jég, és az átkelés egyre veszélyesebbé vált.

 

Február 24. Jégtörő Mátyás
(A Mátyás név zsidó szó, jelentése 'Istennek ajánlott' vagy 'Istennek ajándéka' vagy 'kisded' vagy 'alázatos'. Alázatos lehet az, aki nyomorúságot szenved, aki megvizsgálja saját magát, és úgy találja, hogy semmi jót nem érdemel, és az is, aki meglátja Isten hatalmasságát, és megutálja önmagát. Mátyás apostol mindháromnak megfelel, mert mártír volt, saját magát megutálta, és csak Isten nagyságát kívánta. A Lévi nemzetségéből, Betlehemből származó Mátyás nagy tudós volt. Az áruló Júdás helyébe választották sorshúzás és isteni jeladás után. Apostollá választása utáni életéről eltérőek a legendák. Némely írások szerint Macedóniába ment prédikálni, és itt az ördög vakító mérget itatott vele, de ez nem ártott neki. Miután még másokat is meggyógyított, az ördög javaslatára – aki csecsemő képében jelent meg a népnek – tömlöcbe vetették és megkínozták. A börtönből Jézus szabadította ki, hogy tovább hirdesse az Igét. Mikor az emberek nem hittek neki, megmondta, hogy a pokolra fognak szállni, ami rögtön meg is történt. Ezt látva a többiek mind megtértek, és ettől kezdve mindenki hitt Mátyásnak. Ezeken a részleteken kívül az apostol életéről és működéséről nem sokat lehet tudni, csak más apostolok legendáiból ruháztak rá bizonyos történeteket. Halálának módjáról is eltérő variációkat lehet olvasni: egyes változatokban karddal vagy bárddal lefejezték, mások szerint megfeszítették.)

Peter Paul Rubens: Szent Mátyás (1611) Prado, Madrid

    

Mátyás apostol önálló középkori ábrázolását nem ismerjük, de az apostolok oltárán szerepel. Ikonográfiai jelvénye leggyakrabban a bárd, a szekerce.


Mátyás apostol szarkofágja Trierben

      A szent magyarországi kultuszának az Árpád-korban még nincs nyoma, okleveleken a 14. században kezd keltezésként szerepelni. Hazai tiszteletének kialakulása a középkori aacheni magyar zarándoklatokkal függ össze. Mátyás apostol ereklyéit ugyanis Trierben őrzik, a Szent Mátyás-apátság bazilikájában.
A magyar zarándokok mindig útba ejtették Trier városát, hogy megtekintsék ezeket a relikviákat, és hazatérve terjesztették Szent Mátyás tiszteletét.
    


Mátyás király szobra Kolozsvárott

A szent és a név magyarországi népszerűségét Mátyás király is nagyban növelte. A szentek nevei mindig is kedveltek voltak, hiszen a kisgyermekek nem kaphattak pogány nevet. (Ha mégis azt adtak nekik, akkor azt a keresztény nevet kapták, amelyiknek születésük napján épp az ünnepe volt. Így ez lett a gyermek védőszentje.)

Mátyás napja február 24-re esik. Ez a nap az 1493-as esztergomi zsinat óta parancsolt ünnep. Bár az idők során ezen ünnepek közül sokat eltöröltek, a napokhoz kötődő hiedelmek és hagyományok a nép körében tovább éltek.

Az emberek képzelete Mátyás apostol ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett, így lett a szent Jégtörő Mátyás, mert az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát. Sok népi hiedelem és szokás ezzel kapcsolatos. Szokás mondani, hogy "Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkó csinál; ha meg talál, akkó ront".  Mindaz, ami a korábbi ("vízöntő") időszakban szálakra, darabokra bomlott szét, most, a "halak" enyhületében nyálkás uszadékká lesz. Ha Mátyáskor még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát. Az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek. A Mátyás-napi időjárásból lehet jósolni az éves termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz. Ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri majd a termést, a szőlő savanyú lesz. Mátyás apostol az ácsok, a mészárosok és a halászok védőszentje. A halászok, ha ezen a napon bárminemű halat fogtak, azt Mátyás csukájának nevezték, és ez egész évre szerencsét jelentett, bő zsákmányban reménykedhettek

Az időjárási regulákon kívül Szent Mátyás néhány kalendáriumhoz kötött történetnek is hőse. "Mátyás, Gergely két rossz ember". A hagyomány szerint az Úr Mohácsra küldte Mátyást jeget törni, a szekcseiek azonban megállították, és pálinkával leitatták. Ezután a szent visszafordult, és elmaradt a jégtörés. Aztán Isten Gergelyt küldte el, akit viszont a báriak borral itattak meg. Végül Józsefet küldte el az Úr, és ő baltájával meg is törte a Duna jegét.
 

Február 25.

   

   
 

Március 1.   Albin
Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk.


Március 4.   Kázmér

(1458-ban született, apja lengyel király volt, a
nyja, Erzsébet pedig Albert magyar király és római császár lánya volt. Heten voltak testvérek, kemény tanulmányokat kellett folytatnia. Királynak nevelték, ő azonban nem akart uralkodni. Sokszor a játék elől is elhúzódott imádkozni egy csöndes zugba. Ezt még lelki vezetőjének unszolására sem hagyta el, annyira fontosnak tartotta.
A Mátyás király ellen lázadó magyar nemesek
magyar királlyá választották volna. Ekkor hadsereg élén vonult Magyarországra. Gyors visszavonulásának oka, hogy Mátyás tárgyaláson kiegyezett a lázadókkal. Kázmér ebbe a kalandba csak becsvágyó apja kemény parancsa nyomán keveredett. Hazatérése után az akaratlanul elkövetett hibájáért keményen vezekelt. Bátyja viszont (II. Ulászló) Mátyás halála után elnyerte a magyar trónt. Erények terén a tisztaságban és a szegénygondozásban volt kiváló. Nem vakította el sem vagyon, sem pozíciója! Terjesztette hitét, mélységesen tisztelte az Oltáriszentséget és a Szűz Anyát.
Tüdősorvadásban halt meg fiatalon, 26 évesen, hosszú szenvedés után. A kor orvosai közt volt olyan, aki betegségét bűnös életmóddal javasolta gyógyítani. Határozottan utasította el a javaslatot: "Sohasem akarok olyat tenni, amivel ugyan egészségem állítólag visszanyerhetem, de elveszítem Isten kegyelmét". Vilniuszban temették el a székesegyházban.
Lengyelország és Litvánia védőszentje.)

Patkányűző nap. Baranyában úgy vélekednek, hogy most kell tenni róla, hogy a patkányok kitakarodjanak az istállóból, esetleg a házból, ha már oda is befészkelték magukat.

 

Március 7.  Tamás
E nap egy a „közönséges" napok közül. Semmiféle különösebb szokás, cselekmény nem kapcsolódik hozzá. Mindenki teszi az időhöz alkalmazkodó és szükséges dolgát. Csak egy-két szólás maradt fenn Tamással kapcsolatban: „Tamás, aki jobb ember, mint három más!” Vagyis jobb, mint szeptember, november, december, azaz a három ember nevű hónap időjárása. „Ami másé, nem Tamásé.” Ez azt jelenti: „Ami tiéd, vedd el, a másét kerüld el.”


Március 8.   Nők napja

   
                                        
   Janis Joplin                                                                                                                          
 

Március 9.   Római Szent Franciska özvegy és szerzetesnőOrazio Gentileschi: Római Szent Franciska látomása
(1384-ben Rómában született igen előkelő, nemes családba. Korán megtanult olvasni, élethivatásnak érezte a vértanúk vagy szüzek példájának követését. Előbb szülei akaratának megfelelően azonban más hívatást kellett betöltenie. Fiatalon, már 12-13 évesen férjhez ment és hat gyermeke született. közülük három már csecsemőkorban meghalt. Több mint 40 évig éltek boldog, harmonikus házaséletet. Házasságuk alatt egyetlen kemény szó sem hagyta el ajkait. Gyermekeit kezdettől fogva vallásosan nevelte. De környezetét is vallásos szellemre ösztökélte, tanította, felolvasott nekik, még a cselédeknek is. A beteg családtagokat és cselédeket maga ápolta. Tevékeny szeretettel gondozta a szűkölködőket.
Kitűnt az alázat és türelem erényének gyakorlásában. Egyszer megszólták, hogy több időt szentelhetne a templomra. Válasza a mai embernek is tanulság lehet: "A családanyának sokszor ott kell hagynia az oltáron Istent, hogy megtalálja őt a házi gondok közepett". Igaz ez a tanulásra és minden munkára is. 1413-ban férjét és nagyobbik fiát a nápolyi király egy évre fogságba vitte, sőt vagyonukat is elkobozta. Hősiesen viselte Franciska ezeket a megpróbáltatásokat is. 1425-ben megalapította a bencés obláták kongregációját. Amikor 1436-ban férje meghalt, ő mindent elrendezett, ami családját illette és maga is bevonult a közösségbe. Özvegységében is példakép. Azt írja a legenda, hogy őrangyala látható alakban kísérte. 1440. március 9-én halt meg Rómában, teste a Fórum Romanum közelében nyugszik.)

Időjósló nap. Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.
 

Március 10.   Negyven vértanú
 

      (A pogány Licinius Nagy Konstantin vetélytársa és a birodalom keleti részeinek ura volt. Alatta negyven római keresztény katona szenvedett ezen a napon Sebaste városában vértanúhalált (320). Mivel Arméniában a tél nagyon kemény és hideg, egy különösen fagyos éjszakán, a negyven „engedetlen” katonát meztelenül kitették az egyik városfalakon belüli befagyott tóra. Egy ott található fürdőházban - amelynek a romjai fennmaradtak - ugyanekkor meleg fürdőt készíttetett azoknak, akik hajlandóak a hittagadásra. Az elítéltek bátran vállalták a halált. Istenhez imádkoztak egymásért: „Urunk, negyvenen kezdtük el a harcot; ne engedd, hogy negyvennél kevesebben kapjuk meg a győzelmi koszorút.” Egyikük végül mégsem bírta elviselni a lassú fagyhalál kínjait, és befutott a meleg fürdőházba. Ott Isten büntetéseként tüstént elérte a halál, mert megfagyott tagjai nem tudták már elviselni a langyos fürdőt. Isten kegyelméből azonban azonnal a helyébe állt egy másik, úgyhogy a vértanúk negyvenes száma ismét teljessé lett. Azt történt ugyanis, hogy a fürdőháznál őrséget álló katonának látomása volt: égi sereg szállt le, hogy a hős harcosok között kiossza a római hadseregben szokásos győzelmi koszorúkat. A látomás hatására az őr ledobta ruháit, és „keresztény vagyok” kiáltással bajtársaihoz futott a jégre, hogy betöltse a gyengének mutatkozott katona helyét.)

A történet a magyar néphitben is erősen meggyökeresedett, a negyven vértanú ünnepe az időjósló szentek ünnepeihez is kapcsolódik. Az időjárásjósló regula úgy hangzik: „Ha fagy a negyven vértanú napján, még negyven napig várhatjuk a zord időt.”

A magyar nép, több más néphez hasonlóan a tennivalóit a csillagokhoz igazította, főként a Nap és a csillagok egymáshoz viszonyított helyzete volt meghatározó. A munkákat is negyven napos ciklusokban számolták, alapul véve a Napot, ami mintegy negyven napra homályosítja el a nappálya mentén lévő csillagok fényét. A téli asszonyi munkákat, szövést-fonást eddig a napig kellett befejezni, mert innentől kezdődtek a tavaszi munkák. Pincehely szőlőművesei e napon végezték földjük négy sarkában a jelképes tőkemetszést.


Március 12.   Gergely
(Teljes nevén Nagy Szent Gergely; mondai nevén "Sziklához láncolt Gergely" A keresztény Ókort  uralkodásának végéig számítjuk.)
Bencés szerzetes, majd pápa; egyháztanító, a középkori műveltség egyik legnagyobb alapozója. A művészet kedvelt témája volt a középkor leghatalmasabb pápája. Leggyakrabban teljes pápai öltözékben ábrázolták a tiarával és a kettős kereszttel. Rendszerint fehér galamb is megjelent Gergely közvetlen közelében. Ezt a legendát egyik íródeákja, Péter diakónus jegyezte fel az utókornak. Eszerint egyik nap, amikor az egyházfő Ezékiel könyvének magyarázatát diktálta hirtelen fellebbent a függöny fehér fátyla, és egy fehér galamb szállt le Gergely fejére. Úgy tűnt, mintha a galamb tanácsot mondott volna a pápának. Személyében a középkor legolvasottabb teológusa is sírba szállt. Híres Dialógusok című műve, amelyben apró illusztrációk is megjelennek. Mivel 604. március 12-én temették el Rómában, a 8. századtól kezdve ezen a napon ünnepelték.

           

Nevéhez fűződik, az egyházi ének klasszikus rendszerezése.(Gregorián zene)      (A képek kattintással nagyíthatók)

       

Gergely napja a középkorban sokfelé tavaszkezdő, melegváró nap a Juliánus-naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség napja volt.


Március 17.   Arimathiai József
(Előkelő zsidó tanácsúr, Jézus titkos tanítványa)
Nikodémussal együtt gondoskodott Jézus tisztes temetéséről. Nikodémus apokrif evangéliumában ő az, aki a Megváltó kicsorduló vérét kehelybe gyűjti, ő a "Grál-misztérium" hőse.

Michelangelo Pietája        
Michelangelo saját magát formázta meg Arimathiai József alakjában               (A képek kattintással nagyíthatók)                


 Galahad lovag és a Szent Grál


Március 17.   Longinus
(Római százados, aki a keresztfán kiszenvedettt Jézus oldalát lándzsájával megnyitotta. A kereszthalált követő sötétség és fölindulás hatására Jézus követője lett. Kórságtól megromlott szemét Krisztus vérének egy csöppje gyógyította meg. Megtérése után tanít, ördögöt űz, bálványokat rombol. Mivel nem hódol a pogány isteneknek, fogait kitörik. Az őt üldöző fejedelmet az Úr vaksággal sújtotta. Longinus kijelentette neki, hogy csak úgy nyerheti vissza látását, ha őt megöli. Így is történt. Longinus holtteste mellett a zokogó fejedelem látott és megtért.)

       

      A lándzsához számos legenda kötődik. Longinus, miután megtért, az apostolokhoz csatlakozott és híres fegyverét – így a legenda – Szent Péternek ajándékozta, aki magával vitte Rómába. Itt őrzik a mai napig a Szent Ágoston templomban.
Ott van azonban a másik, sokkal nagyívűbb történelmi pályát befutott ereklye, a jelenleg a bécsi Hofburg Múzeumban őrzött „Végzet Lándzsája”. Ezt szintén Longinus fegyverével azonosítják.
A történet szerint Heléna császárnő találta meg, akitől fiához, Nagy Konstantinhoz került. A kelet-római császárok egymásnak adták tovább a csodafegyvernek hitt lándzsát. Úgy tudni, hogy ez segített Theodoricnak visszaverni Attila seregeit is. Később a frank uralkodók is nagy becsben tartották a lándzsát, Nagy Károly 47 győztes csatában tartotta magasra – legalábbis az udvari történészek szerint, akik feljegyezték, hogy a szerencsét hozó lándzsa egyben az uralkodó végzete is lett: percekkel azt követően, hogy egyszer véletlenül leejtette, meghalt.
A frankoktól a Hohenstaffen-dinasztiához került, így II. Frigyes és Vilmos császár is használta, míg az austerlitzi csata után kis híján Napóleon kezébe került. Csak perceken múlt, hogy az értékes ereklyét el tudták menekíteni Bécsbe, ahol múzeumi tárgy lett belőle.
Itt pillantotta meg az ifjú Adolf Hitler 1912-ben, aki a lándzsa láttán percekre transzba esett, majd kijelentette: "a világ az ölébe hullik", ha megszerzi magának az ereklyét. Ez 26 évvel később látszott elkövetkezni: amikor 1938-ben Hitler bevonult Bécsbe, személyesen vette ki a tárlóból a lándzsát, majd egy külön SS-egységgel Nürnbergbe, a Harmadik Birodalom spirituális központjába vitette. Innen a háború utolsó hónapjaiban egy föld alatti rejtekhelyre menekítették. 1945. április 30-án délután 14 óra 10 perckor William Horn hadnagy az amerikai kormány nevében lefoglalta a Longinus-lándzsát. 80 perccel később, 15 óra 30 perckor Adolf Hitler Berlinben, a Führer-bunkerben öngyilkos lett. Hitler aligha tudhatott a lándzsa lefoglalásáról, mégis különös módon saját kezével járult hozzá, hogy a "Végzet Lándzsájáról" szóló legenda tovább éljen.

Longinust a középkorban szemfájósok hívták segítségül. Nálunk a szívbetegek pártfogója. Sándorfalva javasasszonyai eképpen idézték meg erejét: "Longénusz dárdája szüntesse meg a fájdalmakat". Egy pécsváradi német könyörgés szerint minden fájdalom ellen foganatos közbenjárása.
Adatok ismert művészek, írók és más jelentõs személyek, mitológiai alakok szemelváltozásairól, vakságukról


Március 17.   Gertrúd
(Pipin frank udvarnagy lánya, Nivelles apátasszonya; 626-659.)
Orsóval, rokkával, apáti pásztorbotján szaladó egérrel ábrázolják. legendájában szövés közben egér alakjában ördög kísértette.

A halottak és az utasok védőszentje, de könyörögtek hozzá betegség, járvány és egérpusztítás ellen is. Ő volt az istápolója a zsendülő vetésnek, áldását kérték a kerti munkára és az időjárásra is. Gertrúd még századunk elején is fogadalmi nap volt Bodolya és környéke német községeiben. A régiségben névünnepén, vagy az ezt követő vasárnapon, amelyet "guzsajütő"-nek neveztek fejezték be a benti asszonyi munkát, a szövést és fonást, fel kellett készülniük a rájuk váró tavaszi munkára, hiszen már jön a jó vetőidő, vele a vetés és más egyéb kerti munka.

         



Március 17.  Patrik
(Az írek térítője és nemzeti szentje.
A hagyomány szerint a hitetlenkedőknek egy kénkövektől párolgó barlangban megmutatta a gonoszok pokolbeli kínjait és az igazak mennyországos örömét. A barlangot "Szent Patrik purgatóriumá"-nak nevezik. A középkor vízióirodalmában nagy híre támadt.)

              

Névünnepén az ír férfiak kalapjukra zöld rekettyelevelet tűznek és eképpen köszöntik egymást: "Áldjon meg az isten és Szent Patrik". Legendájában Jézustól kapott botjával űzte el Írországból a mérges kígyókat.
Két magyar zarándok lovag leírása is ránk maradt róla: a Nagy Lajos seregében harcoló György vitézé és a Zsigmond király udvarnépéhez tartozó Pásztói Tar Lőrincé.
Napját hazánkban a győri székesegyház "őrzi", ünnepli meg. Egy Írországból menekülő püspök hozta azt a Mária-képet a székesegyháznak, amely a hagyomány szerint 1697. március 17-én vérrel verejtékezett. A bányászok, kádárok, kovácsok és borbélyok védőszentje.

 

Március 18.  Sándor
Végre megjött Sándor, az első meleg hozó nap. A népi tapasztalat Sándor, József és a hivatalos tavaszkezdés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát – fűzik hozzá a Muravidéken.) Egyes kutatók szerint egy régi római hiedelem cseng vissza a szólásban. Tudniillik a rómaiak hite szerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak.
 

Március 19.  József
(Idős názáreti ács, más források szerint templomépítő, az ifjú, szüzességet fogadó Mária "jegyese", inkább gyámja, egy ideig a gyermek Jézus nevelőapja.)
A középkorban az alázatos József még meghúzódott a betlehemi istállóban, annak félhomályában. A Debreczeni-kódex szerint József hét hónapig távol volt Názárettől, s eközben látogatta meg Gábriel arkangyal Máriát; mikor hazatért, áldott állapotban találta Máriát, akivel szűzi közösségben élt ("józsefházasság"). El akarta hagyni őt, de az álmában megjelenő Gábriel tudatja vele, hogy a lány az élő Isten fiát hordozza méhében és szeplőtelen. Az írások Józsefet Jézus 12 éves kora után nem említik.

A jegyesek és iparosok védőszentje. 1870-ben IX. Piusz pápa az egyház védőszentjévé választotta.

József a meleghozók társaságába tartozik. A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek. Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek. A marhákat is kihajtják a Muravidéken a legelőre, de a rendszeres kihajtás, legeltetés csak később kezdődik. A gólyákat is ezen a napon várják vissza.

        

     
 Rembrandt: Szent József álma                      Guido Reni                                          Raffaello                                Crespi: Szent József halála


Március 21.  Benedek
(A Bencés rend alapítója, s őt egyben az egész nyugati szerzetesség atyjának nevezhetjük. Életének részleteiről Nagy Szent Gergely pápa (550-564) a Dialógusok című munkájának második könyvéből tudunk.

Szent Benedek 480 körül született az Appenninek között megbúvó ősi kis városkában, Nursiában. Újabb hagyomány szerint ősei az előkelő Anicius nemzetségből származtak. Rómában kezdte meg tanulmányait, ahonnan az erkölcsi romlottság és a zavaros politikai helyzet miatt - még mielőtt tanulmányait befejezte volna - a szabin hegyek között fekvő kis Effide városába ment. Itt a templom papja mellett élt, és valószínűleg teológiai tanulmányokat folytatott. Az sem kizárható, hogy diakónussá szentelték.

Egy csoda, a széttörött cserépszita összeforrasztása miatt szentként kezdték tisztelni, ezért elhagyta a várost, és az Anio folyócska völgyében telepedett le egy barlangban, pár kilométerre Nero császár villájától. Remeteéletet kezdett. Itt hatalmas kísértéseket élt át, ezeket azzal tudta legyőzni, hogy egy tövisbokorba vetette magát. Remeteéletét szigorú aszkézis jellemezte, még az egyházi élettől is teljesen elszakadt. Csak egy Romanus nevű szerzetes tudott róla, aki gondosan ellátta a szükséges dolgokkal. Mivel Romanus monostorától nem vezetett út a barlanghoz, a kenyeret egy hosszú-hosszú kötélre kötötte, és úgy szokta leengedni. A kötélre egy csengőt is erősített, hogy hangjára Isten embere megtudja, mikor küldi neki a kenyeret. Ilyenkor kijött a barlangból és átvette. Ám az ősi Ellenség megirigyelte az egyik szeretetét és a másik táplálékát, s egy kővel eltörte a csengőt, de Romanus nem hagyott föl szolgálatával.

    
Master of Messkirch (1538)


 Monte Cassino

     

 

Hírneve miatt a Vicovaroi sziklakolostor lakói meghívták apátjuknak, de később szigorú vezetése miatt meg akarták mérgezni. Ettől ismét egy csoda mentette meg: az áldás keresztjelére széttörött a méregpohár. Ekkor visszatért
Subiacoba, ahol egyre több tanácskérő kereste fel, tanítványok gyűltek köré, később előkelő rómaiak gyermekeiket is rábízták. Itt először tizenkét kisebb kolostort alapított, mindegyiket 10-12 szerzetessel. Itt is több csodát művelt. Florentius pap irigy áskálódásaira azonban otthagyta Subiacot, de talán azért is, mert közben megérlelődött benne egy új szerzetesség eszméje: a teljesen közös életé, az apátság gondolata.

A hagyomány szerint 529-ben ment Montecassinóra, új kolostor alapítására. Ebben az évben csukatta be Justitianus császár Athénben az Akadémiát, melyet még Platón alapított, és 800 éven át volt a görög tudomány székhelye.
 

 Megnyílt helyette "az Úr szolgálatának iskolája" Montecassino - Cassinum hegye - Róma és Nápoly között kb. félúton, a tengertől kicsit beljebb egy kb. 500 méter magas hegy. Tetején római vár állt egy Jupiter templommal. A bálványoltárt Szent Benedek és fiai ledöntötték, és részben az ősi falak felhasználásával építették fel új monostorukat.

A monostor autarchiára, önellátásra rendezkedett be, arra, hogy gazdaságilag is lehetőleg önállóvá váljon: minden szükséges a falakon belül házilag megtermelhető és előállítható legyen. Ez az újfajta szerzetesélet hamarosan felvirágzott, és valószínűleg még Szent Benedek életében újabb hasonló alapításokra került sor.

tt írta a Regulát, amellyel sok más kolostornak, sőt később az egész nyugati szerzetességnek iránymutatója, patriarchája lett. Sokan fordultak hozzá itt is tanácsért, útmutatásért. Nagy valószínűség szerint 547. március 21-én halt meg.)

 

     
Monte Cassino                                                                                                                                  Pannonhalma

Nursiai Szent Benedek, akinek nevét Joseph Ratzinger bíboros, az új pápa felvette, nem csak a bencés rend alapítójaként, hanem a nyugati kereszténység védőszentjeként és a nyugati szerzetesség atyjaként is ismert, és 1964-ben Szent Benedek lett Európa védőszentje is.

              
Fra Angelico híres freskója (1440 körül)

Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak. A tavaszponttal, a melegbe forduló böjti szelekkel kapcsolatos a jól ismert mondás: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget”. Erről a zsákról azt is tudni véli a göcseji nép, hogy ebből ereszti ki Benedek a szárnyas rovarokat (a méhekkel kapcsolatban az ír Patrikról és Józsefről hallottuk ezt). A göcsejiek szerint Sándor és József a szegény nép ellenségei, mert böjti szeleik szétkócolják a zsúpfedeles háztetőket. Benedekkel elnézőbbek, mert véle – naptárilag legalábbis – valóban megjő a tavasz. Szent Benedek ünnepén a Nap erőre kap, diadalútját kezdi el.

A tavaszi napéjegyenlőség ideje ez, amikor is egyforma hosszúak a nappalok és az éjszakák. A földek méhében születésre feszül már minden csíramagzat, s a rügyek is pattanni készülődnek; de még várniuk kell, amíg a Nap égi társa a Hold megtelik, erőre kap a fönti bába is, aki világra segíti a Naptól fogant életet. Majd húsvét hajnalon, amikor halottaiból támad föl az Úr, legyőzve a pusztulást, szinte varázsütésre megújul a határ, a kert, az erdő; zöld-arany színe ragyog föl a mindeneknek, s vele ragyog a rítusát, dolgát tevő ember lelke is.

Kemény, bolond szelek nyargalnak napestig, űzik a sárkány "döglelkét", amely ott párál a földeken; a növények tövében, s a vizeken is ott van még a nyálkás halotti uszadék, amely táplálója, ágya, anyja volt az újulásnak, de most "gyermeke" életére tör; ideje lejárt, el kell most tűnnie.

Minden esztendőn Szent György, a napvitéz győzi le, szabadítja ki a királylányt, a megújult nő-növényi életet a sárkány, a "poshadt tó ura" fogságából, s ő tisztítja meg a vizeket is. Napján a régiek processzióval járták határt, megtisztították előbb a bíró és a pap kútját, majd kint a határban, s a legelőn a forrás- és csordakutakat. A férfinép körmenete volt ez, a harcosé. S ezután ki lehetett hajtani már a legelőre a jószágokat; kürt, tülök szólt, s pattogott az ostoron a rafia.

A kos hava kemény, férfias, miként a napvitéz, s mint a huszár, akinek feszes vörös nadrágja, zsinóros mentéje, panyókára vetett dolmánya, lova, kardja, csizmája, lépése mind-mind a harcos férfit idézte meg. Verbunk tánca is, mert ilyenkor toboroztak dobszóval, tánccal a hazának újoncokat, amikor a mindenekben kozmikusan van jelen a harci kedv.
Szent György-i mise után a besorozottak mind a falu határában egy alkalmas dombon kalapjukat a négy égtáj felé lengették meg, kérve a Teremtőt: adja minden "ízét" erejének - nekik, a haza jövendő szolgáinak, s a nászára készülődő határnak is.
A "Kos" tízesztendős koráig "látta vendégül" a gyermeket: nekilódulást, szaladást, szelet adott neki, a lét húsvétian, hirtelen nagyot változó kedvét, erejét.

Április 1-jén a régi faluban fűzfavesszővel fenekeltek el minden hét és tíz év közötti gyermeket, hogy növekedésének rakoncátlansága múljék, s vele a határ zöld-arany vegetációjáé is. (Molnár V. József: Kalendárium)


Március 22.   Beáta, Izolda
A délvidéki magyarok Laetáre napjának is nevezték, és guzsalyütő napnak tartották. Ezen a napon kellett végleg abbahagyni a fonást és a szövést, már nincs helye a téli munkáknak, fontosabb a kerti munkálkodás.

 

Március 24.   Gábor
Gábriel
a filológus szerint a geber (férfi) és az él (Isten) szavak összetétele. A héberben ezt jelenti: Isten embere. Mivel a legnagyobb Titok hírhozója, ünnepe közvetlenül megelőzi a Gyümölcsoltó Boldogasszonyét.
Vetni kell a káposztát és a káposztaféléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett...

                               
Gábriel a budapesti Hősök terén                                                  (A képek kattintással nagyíthatók)                                                                  

            
                          Dzsibril (Gábriel) beavatja Mohamedet            Indiában Gábriel neve Padmaszambhava 


Március 25.   Gyümölcsoltó Boldogasszony

(Az ige fogantatásának, az angyali üdvözletnek magasztos napja.)


Tiziano

       "Mária hirdetete napja", "Testfogadó Boldogasszony", "Asszonyunk Szűz Máriának szeplételen foganatja", "Boldogasszony fogadása", "Gyimőcsótó". A számos elnevezés ez ünnep "hatalmát" jelöli.

Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. A keresztény egyház Jézus fogantatását (Conceptio Domini) ünnepli ezen a napon. Több mint hat évszázada, amikor Jézus születésének napját - bonyolult csillagászati számítások után - december 25-ben jelölték meg, kilenc hónapot visszaszámláltak, s így rögzítették Jézus fogantatásának időpontját.

Az örömhírvivés ünnepe ez. Gábriel arkangyal megjelent Máriának és megkérdezte tőle: akar-e az isten Fiának édesanyja tenni. Azzal a pillanattal, amikor Mária kimondta: “Legyen nekem a te igéd szerint!", megkezdődik a Megváltás, a Fiúisten emberré lesz.

     
                                   Fra Angelico                                                    Botticelli (1490)                            El Greco (1575)               Anton Raphael Mengs

Találékonyan fejezi ki az ünnep tartalmát a magyar elnevezés: ahogy a vad alanyba beoltják a nemes oltó ágat, az Isten Fia ugyanígy oltotta be magát az emberiség vad fájába, hogy azt megnemesítse. A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, a szemzés szakrális napja.

Az ünnepet Rómában már a VII. században bevezették, neve "Annuntiatio Domini" volt, vagyis az Úr hírüladása. Keleten a legrégebbi időktől az egyik legnagyobb ünnep.

Egyes források szerint az egyház Mária ünnepével Magna Mater (Nagy Anya) pogány ünnepét akarta eltakarni, akit minden isten anyjaként, a növés és a termékenység istennõjeként tiszteltek. A magyar mitológiában Boldogasszony egy õsi anyaistennõ, a születést segítõ lény neve.
Boldogasszony és más asszonyok - nyelvész a név eredetéről


Többféle magyarázat is született arra az egybeesésre, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony napja egyben Jézus fogantatásának napja is. Az egyik az a lelkünkben élő tudás, hogy a gyermek az anyaméh gyümölcse. Jézus fogantatása különleges, mintahogyan az oltás sem a szaporodás hagyományos módja.
A szűz fogantatás jelentősége ott is megmutatkozik, hogy így Jézus nem örökölte az eredendő bűnt, ami a hagyományos fogantatás révén jut tovább az utódba. Jézus bűntelenként jött a Földre, hogy általa nemesebbé váljunk, ahogy az oltás során is nemesedik a fa és annak gyümölcse.
 




Népszokásainkról
bővebben

Csanádi Albert: Himnusz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére  (16. század eleje)

A magyar kereszténységben a Mária ünnepek egyike, de csak a magyarban, hasonlóan Sarlós-Boldogasszony ünnepéhez.

A nagy kultúrák mindegyikében jelen lévő MAGNA MÁTER, a NAGY-ANYA alakját a kereszténység azonosította SZŰZ MÁRIÁval - a magyar Boldogasszony alakját is.

A magyar mitológiában „Boldogasszony” a teremtő isten-anya, UKKO ember közelibb színeváltozása. A keleti „boldogasszonyok”, mint a kínai KU-AN-YIN, a japán Kvannon (KU-an-non) a zürjén Aranyasszony és a magyar Boldogasszony is BUDDHA kultuszra vezethető vissza. A kínai yin-yang filozófiai rendszerben női tulajdonságai következtében, mint például az engedékenység, szelídség a női YIN csoportba soroltatván létrejött a nőnemű Buddha alak, a jóságos anyáskodó Istenasszony.

Születésének ünnepe a Gyümölcsoltó-, halálé a Sarlós Boldogasszony.

Ezek Buddha-legendákra építenek. Buddha anyja, Maja fügét szakított Buddha születésekor.

A magyar hagyomány szorosabban köti Boldogasszony alakját a Világteremtő Istenasszonyhoz, ünnepét a szerelemhez, a szerelem következményéhez, a „rügyfakadáshoz” értsük ezen akár mellbimbók duzzadását, akár gyümölcsrügyek pattanását.

Gyümölcsoltó Boldogasszony  (Yotengrit II. kötet 107. oldal)

Naporcájú GÖNÜZ Ég-Isten atyánk, homlokán Holddal ékes UKKÓ Föld-Isten anyánk két Örvénylésének első összefonódását ünnepeljük, az első teremtést, rügy fakadását.
 
UKKÓ Istenanyánk hajdanában, GÖNÜZ Istenatyánk hajdanában, emberré testesültek és alászállának a Szangir hatalmas hegységének északi meg déli aljára. GÖNÜZ Istenatyánk délen testesüle meg Buda királyfi képében, kit Borkánnak is neveztek szent nevén.

Az egekig érő nagy Szangir hegység északi alján pedig UKKÓ Istenanyánk ölte testet és Üg-Kou-An-nak nevezék.
Tavirózsa kelyhéből lépe életre, Hattyúk röpíték csillag szekerét szerelmeséhez, Borkán királyfihoz, ki őt az Égig Érő Fa alatt várta,
mihelyt égre szökött a Hajnalcsillag. Ezt réges-régen Bódi-fának nevezték.
 
Üg-Kou-An pedig – mivel e fához jára szerelmeskedni, neveztete Bódog Asszonynak, ami is annyit tészen, mint Bódi-Fa-Királynője.
 
Az Égigérő Fa, mely valahol ma is a Szangir hegyekben virul, hágcsó mindmáig Ég meg Föld között. Ott teremték ők az első fügefát is. A bódulat mindmáig szerelmes szédülés.

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén leányok meg legények tombolnak gyümölcsfák körül. Ezt, ha szertartásosan járják, dobbal meg furulyával kísérik.

Gyümölcsoltó-kor tűz rakatik, e tűzön gyümölcsök égettetnek, ez előző év eltett gyümölcseiből. Gyümölcsoltóra megállapodik az ősszel sajtolt bor. E borból öntessék a tűzre e szavakkal:

„UKKÓ, UKKÓ, UKKÓ,
Tárd ki kebledet naporcájú Szeretődnek! Vedd bé az ő magját, mint e gyümölcsöket, idd az ő csókját, mint e bort!
Fogamozzék e szép tavaszban minden, fű, fa, ember, barom, minden jószág! Őseink vagytok, ha nemzétek e világot, éltessétek tovább! Úgy legyen!”

Karácsony a béke ünnepe, Gyümölcsoltó a termékenységé.

     

Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor a pásztorok tapasztalatait összefoglalva mondja a következőket: „Gyümölcsoltó indítja meg a mezőt a növekedésre. Gyümölcsoltó előtt, ha vasharapóval húzzák is kifelé a füvet, akkor se gyün ki a fődbül. De ha elmúlt gyümölcsoltó, akkor, még ha kalapáccsal verik vissza, akkor is eljön. A fecskék is megérkeznek." A hal is felveti már magát a vízben – tapasztalják Palics, Ludas halászai.
 

Március 27.   Remete Szent János napja

Egyiptomi ácslegény volt. 25 éves korában kivonult a pusztába. Egy öreg remete vezette őt be a lelki életbe. János engedelmes és kitartó volt. Egy ízben a vezetője a szeme láttára bedugott egy száraz ágat a homokba és meghagyta neki, hogy napjában kétszer öntözze meg. A víz kb. félórányi járásra volt. János egy évig minden nap kétszer oda-vissza megtette az utat a rekkenő hőségben. Később befalaztatta magát egy cellába. Csak annyi nyílást hagyott, ahol az ételt beadták neki. A hét öt napján Istennel társalgott, szombat és vasárnap felkeresték az emberek, hogy tanácsot kérjenek tőle. Így élt több mint 50 évig. Az egyiptomi remete-szentek élete és tanításai nagyon tisztán tükrözi a Krisztus-impulzust.

Vasárnapok Nagyböjtben:

Gulyásvasárnap
Nagyböjt 2. vasárnapja

Örömvasárnap
Nagyböjt 4. vasárnapja: "lazítás" a böjti idő közepe táján, azt jelzi, hogy a bűnbánattartásnak fontos része az öröm. Ezen a napon ádvent 3. vasárnapjához (Örvendező vasárnap) hasonlóan lehet virág is a templom oltárán és az orgona is szólhat az ének kíséretén kívül és lila miseruha helyett használható rózsaszín is.

Feketevasárnap
Nagyböjt 5. vasárnapja: régi szokás szerint
e naptól a feltámadási szertartásig violaszín lepellel takarták le az Isten házában a feszületeket és a főoltárt.
Ennek az az alapja, hogy régen a kereszteken is a megdicsőült Krisztust ábrázolták. Nem illő tehát, hogy amikor Jézus szenvedésére és halálára emlékezünk, a feszületek mind a feltámadást hirdessék. Manapság azonban már általában a halott Krisztust alkotják a keresztekre, ezért a liturgikus előírások szerint Nagycsütörtökön kell letakarni a feszületeket.

Némely vidéken ekkor hozták rendbe a sírokat, s végig látogatták a határkereszteket. Fekete ruhában mentek a templomba és odahaza a szentképeket fekete kendővel borították. A székesfehérvári gazdák "feketehéten" nem dolgoztak a szőlőben. Az endrődi gyerekek pedig házról házra járva kosarakból zöld búzát szórtak a küszöbre. Tojást kaptak e feketevasárnapi játékért. Mosásra asszonyi dologtiltó napnak számított; de vetőnap a mákra és a lenre: amazt a gazdaasszony meztelenül vagy ingben, emezt pedig a gazda téli ruhába öltözve.
 

Virágvasárnap, vagy Szenvedés vasárnapja
Nagyböjt 6. vasárnapján Jézus Jeruzsálembe való bevonulását ünnepeljük. Ez volt a Szentírás szerint az egyetlen alkalom, amikor Jézus nagy tömeg előtt is elismerte isteni királyságát.

Ezen a napon barkaszentelést és ünnepélyes barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani a templomokban. Virágvasárnap egyben Nagyböjt utolsó és legfontosabb hetének, a Nagyhétnek az első napja is. (Bővebben a népszokásokról)

    

 
   Az Érsekújvári kódex nyelvemlékeink között a legdíszesebb, 12 kézi színezésű passióképet tartalmaz. A Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten élő domonkos-rendi apácák másolták, legnagyobb részben Sövényházi Márta munkája. Az itt látható miniatúra a 39 r. oldalon: Jézus virágvasárnapi bevonulása Jeruzsálembe.

Pilinszky János: Virágvasárnap (gondolatok)
Bevonul a béke királya


Nevezetes napok az évkörön

Nagyböjti szokások

A böjt csodálatos hatása

Szent. Ágoston írja, hogy a böjt bármely ételre kiterjedhet: "Akármilyen ételtől tetszik, tartózkodhattok, csak emlékezzetek arra, hogy szándékotokat helyes mértékkel megtartsátok." és hogy miért a Negyvennap ideje a legalkalmasabb az önmegtagadásra, erre ugyancsak Szent Ágoston ad választ: "Akkor kell böjtölni, amikor a násznéptől elvétetett a vőlegény." Vannak azonban más formái is a böjtnek, íme közülük néhány:

Külső önmegtagadások:

  • Böjtöltessük szemünket! Nem kell mindent megnéznünk, még amit szabad, azt sem.
  • Böjtöltessük fülünket! Zárjuk el fülünket mindenféle megszólás, pletyka elől.
  • Böjtöltessük nyelvünket! Csak akkor és annyit beszélni, amennyi a szeretet szerint való.
  • Böjtöltessük a testet azzal, hogy nem adunk meg neki minden kényelmet.

    Belső önmegtagadások:
  • Tagadjuk meg kishitűségünket, elpuhultságunkat, csapongásunkat!
  • Tagadjuk meg magunkat az emberekkel való viszonyban is, tudjuk elviselni a nehezen
        elviselhetőeket
             (Forrás: Radó Polikárp OSB:  Az Egyházi év)

    Sokan vannak ma is, akik alkalmazkodnak a keresztény szokáshoz. A mai kor emberének e böjti időszakon kívül is érdemes volna legyőzni étvágyát és néhány napos tisztulásra szánnia magát. Néhány napos kúra vagy heti egy alkalmas "koplalás" azon kívül, hogy salaktalanítja szervezetünket, lelki és szellemi megtisztulást is eredményez. A rendszeres salaktalanítás az egyik legjobb megelőzési módja az ún. civilizációs betegségeknek, mint pld: az allergiák, fejfájás, gyomorfekély, az izomfájdalmak és a cukorbetegség.

    Böjt vagy lakoma?

    VisszaVISSZA A FŐOLDALRA