Paudits Zoltán
Az Isten is sír

Fáj a gyomrom,
talán a kávé,
vagy a gondom,
magamé, vagy másé,
vagy a bánat
emészt, mert látom
elvérezni népem,
ki szolgasorban él
koldusszegényen?
Az Isten is sír,
könnyes két szeme,
idegen igában
pusztul és fogy
szép magyar nemzete.

www.pauditszoli.mlap.hu

 

 

Pálffy István: „Az én Hazám!”
2006. augusztus 26. szombat 00:00 mkdsz.hu

 
Köszönet érte Pálffy Istvánnak. Veszélyben lévő hazánkért érzett közös aggodalmunk teremtsen nemzeti egységet. Ha sikerülne, a haza ismét "fényre derül".

Veszélyben van az én hazám. Ma már nem az a kérdés, hogy milyen, hogy hány tenger hullámai nyaldossák a partjait, vagy hogy miféle népek lakják. Mert bajban van az én hazám, a határon belül és kívül is. Szerkezetének eresztékei recsegnek ropognak, eltűnik az ezer éves rendszer, 10 falu nem épít templomot, helyette bezárja az iskoláit, a kispostát, holnap már a hivatalt is, holnapután pedig a vonat meg a busz sem jön többé. A magára hagyott ember elfárad, megvénül, kevés lesz az sztk-bot, hogy támassza. Aki még mozdulni tud az meg menekülőre fogja.

Elhagyja a földet, amelyből vétetett, a helyét génmanipulált nagyüzem foglalja el. Megtelnek a városok népekkel, a körzetes iskolákban egyre kevesebbet tanítanak majd a hazáról, lesz megint kötelező nyelv, csak most nem a kolhozról, hanem a globalizált világ kórusában kell majd énekelni.

Persze könnyedén tercelnek a rendszerváltás haszonlesői a nemzeti vagyon áruba bocsátásából elvtelenül gazdagodók.
De miként sodródtunk ilyen veszélybe?
Tizenkét évvel az Európai csatlakozási kérelem beadása után minta országból a szégyenpadra kerültünk, az ország üres, a kassza nem különben.
De miként jutott idáig az én hazám?
Hogy
napról-napra csökken az ereje, kevesebb a dolgozó embere, születő gyermeke, fogy a lakossága, miközben egyre több a felírt gyógyszere, abortusza, szaporodnak a betegségei és sokasodnak a halottai.
Nem segít már ezen a többi magyar sem a határokon túl. Valami végleg elromlott.
Szeretet, szolidaritás, szinergia, egyik sem magyar kategória.
Tatárt, törököt, Trianont még túléltük, de most?

Most veszélyben van a mi hazánk!

Elhangzott: 2006. július 28-án reggel 6 óra 33 perckor

 



 

Bogár László: „Ami jöhet, ahhoz egy rendőrállam is kevés lesz”
 

 ”……..ez a csomag a lehető legbrutálisabb támadás a társadalmi újratermelés azon pontjai s társadalmi csoportjai ellen, amelyek a legvédtelenebbek, legkiszolgáltatottabbak, s eddig is a roncsolás legfőbb áldozatai voltak; tehát a nyugdíjasok, a fiatal házasok, a családok. Ez a lehető legdurvább üzenet azon a társadalmi csoportok ellen, amelyek eddig is a legfőbb teherviselői voltak az elmúlt húsz évnek, illetve akikről azt feltételezik, hogy a legkevésbé konfliktusképesek. Nem tudnak szervezkedni, így ellenállni sem. Ezek az elitek az élet elemi szintű újratermelése ellen dolgoznak.

Tudatos népirtásról van szó, hiszen a társadalmi újtermelésnek azokat a pontjait támadják, ahol éppen ennek az ellenkezőjét kellene tenni: kárpótlásra volna szükség az elmúlt két évtized kifosztásáért. Teszik ezt "előre megfontolt szándékkal, aljas indokból és különös kegyetlenséggel",………………” Forrás: Lippai Roland, MNO

 

 

 



 

 

MNO: 56-os emlékművet avattak Lébényben 2006. november 4-én
 

Felavatták az 1956-os forradalom hőseinek emlékművét a Győr-Moson-Sopron megyei Lébény községben.

A fából faragott kompozíció a "pesti srácok" egyikét ábrázolja. Jan Chovan felvidéki fafaragó 2 méternél magasabb alkotása egy fiatalembert jelenít meg, aki suhogó lódenkabátot visel, bal kezében lyukas zászlót tart. Fegyvertelen alakja a szabadság iránti vágyat szimbolizálja. A kő talapzaton álló alakot két oldalról egy kereszt és egy kopjafa keretezi.

Az emlékművet 1956 hőseinek, mártírjainak dr. Dávid Tamás Lébényben élő rákkutató professzor saját költségén állíttatta.


 

      

Dr. Dávid Tamás beszéde a szoboravatáson
Darkó Éva (piros színű szöveg)
színművésznő közreműködésével

      

 

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Plébános Úr! Tisztelt Lelkész Úr! Tisztelt lébényi Polgárok! Tisztelt Emlékezők! Kedves Barátaim!

"Ne feledd
a tért, ahol elestek ők, a földet se feledd, bárhol hulltak el ők, fajtánk hű férfiúi, az a föld szent ügy hős helye lett" -
írta Illyés Gyula.

Összejöttünk, hogy tisztelegjünk az 56-os hősök előtt, a pesti srácok előtt, a gondolat szabadsága és a tettek embersége előtt.

Összejöttünk, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk, hogy ne feledjük 56 erkölcsi örökségét, 56 szellemiségét.

Ahogy Wittner Mária, 56-os halálratélt szabadságharcos mondta:

"Jobbat, szebbet, emberibbet akartunk, mert nem akartunk többé leigázott nép lenni. Az emberek alapgondolkodását szerettük volna megváltoztatni, emberségre, szeretetre és együttérzésre, megértésre, összefogásra tanítani őket."

Összejöttünk, hogy erőt merítsünk a múlt nagyszerű példáiból a jövő kihívásainak leküzdésére.

1956 október - november  immár  50 éve szent nekünk. Forradalmunk éve ez, azé a forradalomé, amely megrendítette a barbár terror hatalmát, és amely oly sok éven át félelemmel töltött el minden zsarnokot és szolgáit.

1956 - egy évszám, egy fogalom.

Aki átélte, annak lelkébe, szívébe égett emlék. A szabadságé, a hazaszereteté, az álomé, az ígéreté, a hősiességé,

amit 1956 november 4.-e hajnalán hazaáruló hóhérok segítségével letiportak a szovjet tankok ezrei, az idegen elnyomás jelképei, acélszörnyetegei.

Hamis eszme, gonosz árulók becstelen uralma következett.

Rabláncos bilincs - évtizedeken át  intézményesítették a terrort a mérgező hazugságok elfogadására, az állami kényszert:vastapssal köszönteni a gonoszt, az árulókat, a népgyilkosokat, a nép félrevezetését, hallgatni és tűrni, elnémítva, elhurcolva hajnalban érkező fekete kocsikkal, mocskos börtönodúk  mélyére lökni a függetlenség, a szabadság  gondolatát. A kommunista és a posztkommunista rendszer is intézményesítette a korrupciót, az erkölcsi relativizmust, a szegénységet, a nép szellemi, lelki elnyomorítását, a felelősséget nem ismerő politikusokat, az ÁVH-s verőlegényeket, az ÁVH-s módszereket.

Rabláncos bilincsbe verve a népet a bitófák árnyékában, halálgyárrá változtatva a bíróságokat, ahol a verőlegények által kicsikart vallomásokra alapozva, a vérbíróságok előre eldöntött ítéleteket hirdettek ki a sok esetben írni-olvasni is nehezen tudó, bírónak nevezett bábok.

A kommunista  rendszer alapjaiban volt hazug, embertelen, aljas, gyilkos.

Nekünk nem szabad feledni az árulókat, a gyilkosokat, a népfosztogatókat
!

Múltunkat elrabolták, a sivár jelen hallgat, ők élik túl a holtak, a győztes forradalmat.

Ötven évvel ezelőtt tavasszá vált az ősz, milliónyi csepp könny áradattá változott és elsöpörte a zsarnokságot.

Ötven évvel ezelőtt a  becstelen hazugságot az út porába taszította a nép igazsága, - igazságot teremtett a nép az álnok zsarnokság felett.

Ötven évvel ezelőtt feltámadt a szabadság reménye és ragyogott  a hit.

A kis Magyarország felemelkedett, lerázta a rabláncokat, lerázta a bilincseket örök példát mutatva a világnak szabadságszeretetből, bátorságból és emberségből.
 

Ahogy a korabeli költő írta:

Mert sehol  sem volt a világon , még nem harcolt ilyen sereg,
halált megvető bátorsággal, ennyi fiatal magyar gyerek.

Te pesti srác, hősök hőse, kicsiny bajtárs!

Szemben az orosszal, a tankokkal, melyek  dübörögtek a halálba,
pillanatok alatt százakat irgalmatlanul eltaposva.

Meggyilkolták a gyermekeket, az ifjakat, a magyarokat, a hősöket,
mert szembe szálltak egy bolsevista áruló, bitang haddal,
akik lelket tipró nemzetgyilkossá váltak.

Példát vesz róla némán egy kisfiú
Te vézna lelkes iskolás gyerek
aki beszóltál a konyhába:
Anyu! Most tüntetni megyek.

 

Tisztelt Emlékezők! Tisztelt lébényi polgárok! Kedves Barátaim!

Azokban az őszi napokban Győr, Mosonmagyaróvár, Lébény is, mint az egész ország a forradalom lázában égett. A politikai foglyok kiszabadítását követelőkre dördültek a gyilkos lövések. Mártíromságuk örök szégyene minden elnyomónak.

Vizi E.Szilveszter mondta 2006 okt.23-án: ?Mert abban az időben voltak hatalomvágyó szörnyetegek, akik hazudtak saját népüknek, voltak akik lövettek, voltak népgyilkosok, akik lőttek, lányokra, asszonyokra is, voltak becstelen árulók, akik elárulták honfitársaikat, hazájukat, sárba tiporták hazájuk zászlaját és voltak akik a nép vagyonát fosztogatták saját javukra.

Győr, Lébény, Magyaróvár azokban az októberi napokban szabad lett. Lakóik méltónak bizonyultak városaikhoz, falvaikhoz. Reményt nyitottak egy jobb jövő felé, és erre tiszta lelkük, becsületük volt az ígéret.

A tisztalelküek zendülése - írta a L'Aurore francia lap.

Az 56-ban mártirhalált halt Szigethy Attila sorait idézem:

Soha, semmi körülmények között nem leszek hazaáruló. Sem kisebb ember, mint a meggyalázott nemzet akármelyik tagja.

 

Emlékezzünk!

Emlékezzünk egy perc néma tiszteletadással a harcban elesett hősök százaira, emlékezzünk a pesti srácokra, emlékezzünk a kivégzettek ezreire, emlékezzünk a sortüzek áldozataira, emlékezzünk a meghurcoltak, a megkinzottak, az igazságtalanul bebörtönzöttek, az internáltak tízezreire, emlékezzünk az idegenbe üldözöttek  százezreire...

 

Tamási Lajos: PIROS a VÉR a PESTI utcán

Piros a vér a pesti utcán,

Munkások, ifjak vére ez,

Piros a vér a pesti utcán,

Belügyminiszter, kit lövetsz?

Kire lövettek összebújva,

Ti, megbukott miniszterek?

Sem az ÁVH, sem a tankok

Titeket meg nem mentenek.

S a nép nevében, aki fegyvert

Vertél szívünkre, merre futsz,

Véres volt a kezed már régen

Gerő Ernő, csak ölni tudsz?

Piros a vér a pesti utcán.

Eső esik és elveri,

Mossa a vért, de megmaradnak

A pesti utca kövein.

Piros a vér a pesti utcán,

Munkások, ifjak vére folyt,

A háromszín- lobogók mellé

Tegyetek ki gyászlobogót.

S fogadalmat: TE kicsi ország

El ne felejtse, aki él,

Hogy úgy született a szabadság,

Hogy pesti utcán hullt a vér.
 

Emlékezzünk!
 

A kádárista hóhér rendszer büntethette őket, zaklathatta, üldözhette a túlélőket, becsületük, emberi méltóságuk  megtörhetetlennek bizonyult, mert a halálon kívül mással szemükből a fényt, gerincükből a tartást, jellemükből a becsületet kitörölni nem lehetett.

Elmondhatatlanul hosszú a sor, a rengeteg név, a sok tragédia, a családok lelkében az örök fájdalom. Hőseinkért zokognak az angyalok.

A magyar nép halált megvető bátorságból és emberségből örök példát mutatott a világ népeinek.
 

Tisztelt emlékezők! Tisztelt Lébényiek!
 

Azokban az októberi napokban szabadok lehettünk.

Wittner Máriát, 56-os halálratélt szabadságharcost idézem: Kétféle ember van:kegyetlen vagy emberséges.

És vérgőzös diadalt ült a túlerő, az árulás, a megtorlás, a vak, bestiális bosszú! Kormányra kerültek - még évtizedekkel később is a sortüzet parancsoló ÁVH-s népgyilkosok, hóhérok, hazaárulók és jellemtelen, hazug utódaik. A vérbíróságok halálmalmai mozgásba lendültek, jeltelen sírokba ölve hőseinket.

Szadista ÁVH-s pribékek kínoztak, vertek. Féltek és öltek, gyilkoltak, fiatalokat, gyermekhősök ezreit. Csend lett, mert a fegyver és a barbár erőszak képes kikényszeríteni a csendet. De október 23-át nem törölhették ki a nép lelkéből. A szabadság érzése mélyen a lelkünkbe égett, amin a fegyvereknek, a hazug erőszaknak, a megfélemlítésnek nincs hatalma. Azóta minden hatalomittas zsarnok megtanulhatta, hogy a népet csak ideig-óráig lehet félrevezetni, becsapni, megfélemlíteni, kifosztani. És bár az emberek ha felemelkednek az  államterror, a brutális rendőrterror, a hazugság, a népámítás ellen, megsebesülhetnek ártatlan tüntetők, öregek, gyermekes anyák, papok az utcai harcokban, meghalhatnak a géppuska sortüzekben, de igazságtalan, barbár erőszak és fegyverek mögül sem lehet sokáig uralkodni rajtuk, mert a hazugság nem vehet erőt az erkölcs, az őszinteség  fölött.

Azokban az októberi napokban szabadok lettünk és a hősök, a szabadságharcosok, apáink, testvéreink, barátaink október igazságát, a nép igazságát suttogva hagyták ránk örökül.

Hősi szabadságharcunk után a hazaáruló diktátorok, provokátoraik, ÁVH-s szolgáik és azok jellemtelen, népfosztogató utódai hazudhattak a népnek éveken át este, nappal és hazudhattak éjjel, álmuk nem lehetett és nem lehet békés, mert hatalmukat nem az igazság, a becsület, az őszinteség, a nép szeretete, tisztelete és szolgálata, hanem csak a  hatalom brutális eszközei és a fegyverek vigyázták és vigyázzák.

Ma ismét olyan időket élünk, amikor nem múlik el nap hazugságok nélkül. Olyan időket élünk, amikor a hatalmasok és hatalmaskodók a nép vagyonát annyira magukénak érzik, hogy jobbnak látják, ha mindjárt a saját vagyonukká is teszik. Olyan időket élünk, amikor újra eladósítják a jövőt, gyermekeink, unokáink jövőjét, amikor nő a szegénység, amikor százezrek nem jutnak becsületes munkához.
 

Kedves Barátaim!

Idézzük Márai Sándort:

Mennyből az Angyal, menj sietve!

Az üszkös, fagyos Budapestre.

Oda, ahol az orosz tankok

között hallgatnak a harangok,

Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.

Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék,

Földrészek népe nézi, nézi,

Egyik érti,  -  másik nem érti,

Mert más lóg a fán, nem cukorkák:

Népek Krisztusa, Magyarország.

És elmegy sok ember előtte;

A Katona, ki szíven dőfte,

A farizeus, ki eladta,

Aki háromszor megtagadta,

Vele mártott kezet a tálba,

Harminc ezüstpénzért kinálta

S míg gyalázta, verte, szidta:

Testét ette és vérét itta.

Most áll és bámul a sok ember,

De szólni Hozzá senki nem mer.

Csak orrontják, nyínak, gyanítják

Ennek az éjszakának titkát,

Mert ez nagyon furcsa karácsony:

A magyar nép lóg most a fákon.

És a világ beszél a csodáról,

Papok papolnak bátorságról,

Az államférfi parentálja,

Megáldja a fenséges pápa,

Miért, hogy meghasadt az égbolt,

Mert egy nép azt mondta:
ELÉG volt.

Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.

De most sokan kérdik: mi történt?

Ki tett itt csontból, húsból törvényt?

És kérdik, egyre többen kérdik,

Ilyen nagy dolog a Szabadság?...

Angyal, vidd meg a hírt az égből,

Mindig új élet lesz a vérből!

 

56 fiai és lányai, apáink, testvéreink, barátaink végtelen köszönet és hála Nektek! Tőletek tanultuk, egy percre sem szabad tisztességtelennek lennünk, tiszta szívvel, őszinteséggel, szeretettel, becsülettel kell  szolgálnunk népünket, segíteni a bajbajutottakat, felemelni az elesetteket, gyógyítani a betegeket, virágzóvá tenni hazánkat, városainkat, falvainkat.

 

Áldott legyen hősi, örök emléketek, amely örökkön-örökké beragyogja napjainkat, és nem halványulhat el az idő viharaiban

soha, soha, SOHA!!
 

 


 

 

DÖNTSÖN A NÉP!

Civilek az előre hozott választásokért!
Civilek a Demokráciáért
Kiáltvány!


  1. Követeljük: a közélet tisztaságának helyreállítását!
  2. Követeljük: az ország félrevezetéséért felelősök kizárását a közéletből!
  3. Követeljük: a nemzeti vagyon eltékozlóinak megnevezését!
  4. Követeljük: a tisztességes munka megbecsülésének helyreállítását!
  5. Követeljük: a magyar föld és otthonok védelmét!
  6. Követeljük: a családok és a gyermeknevelés kiemelt megbecsülését!
  7. Követeljük: az oktatás és az egészségügy kiemelt állami támogatását!
  8. Követeljük:
a történelmi egyházak méltó megbecsülését!
  9. Követeljük: a közbiztonság megteremtését!
10. Követeljük: a magyar állampolgárságot a határon túli testvéreinknek!
11. Követeljük:
a nemzeti jelképeink tiszteletben tartását!
12. Követeljük: a hiteles tömegtájékoztatást, a sajtó függetlenségét!

Gigademonstráció az előrehozott választásokért!
2009. április 5.
Budapest: Hősök tere 14.00 - 18.00


Civil Összefogás Fórum
(124 civil szervezet nevében)

 

 

 

Kedves Magyar Testvéreim!

Nekem mostanában az okozza a legtöbb fejtörést, minek kellene történnie ahhoz, hogy a magyarság kijöjjön a sodrából? Mi kell ahhoz, mekkora kétségbeesés, hogy az egyén, önmaga fölé helyezze a közösségi érdeket? Mi válthatna ki akkora halálfélelmet, amekkora működésbe léptetné végre az életösztönt? Mennyire legyen fullasztó egy elnyomás, fojtogató a reménytelenség, hogy az ember odakapjon a torkához és megpróbáljon levegőt venni? Mi kell ahhoz, hogy társakat keressünk a bajban?

Válság. „Az állapota válságos.” – ezt mondják arról, aki élet és halál között lebeg. Nincs olyan, hogy gazdasági válság. Csak mindenre kiterjedő válság van. Akinek leállni készül az egyik létfontosságú szerve, az haldoklik. Az a nagy kérdés, hogy kibírja-e a küzdelmet a szív és az agy. A nemzet szíve és agya.

A kór, amiben a mi népünk szenved, egyfajta autoimmun betegség. Önidegenségről, önemésztésről, önpusztításról van szó. Az autoimmun betegségekről, nem lehet tudni, hogy tulajdonképpen miért történnek. Mostanában egyre inkább úgy tartják, hogy kialakulásuk pszichoszomatikus folyamat: a stressz és következményei Testi és lelki invázióról van tehát szó… B.S.

 

 

 

Magyarok Szövetsége Nyílt levele Sólyom László Köztársasági Elnök úrhoz Sajtóközlemény

Tisztelt Sólyom László Elnök Úr!

A Magyarok Szövetségéhez csatlakozott közel 500 civil szervezet, a mozgalomban tevékenykedő több tízezer ember, valamint több százezer támogató nevében kérjük, hogy a küszöbön álló kormányváltással kapcsolatos álláspontunkat megismerni, és elfogadni szíveskedjen:

Mi, a politikai és gazdasági hatalmon kívüli, saját érdekeink és hangunk hallatására alkalmas eszközökkel nem rendelkező, a rendszerváltás veszteseiként pusztán fogyasztói, négyévenként választói, adófizetői célcsoportnak tekintett közemberek, úgy gondoljuk, hogy magunk akarunk dönteni saját sorsunkról. Nem másoknak kell megfelelnünk, ez az ország legyen nekünk megfelelő.
Magyarország jelenlegi közigazgatási, pénzügyi, gazdasági, egészségügyi, szociális, nemzetbiztonsági, művelődési, környezetvédelmi, mezőgazdasági rendszerei nem szolgálják a magyar társadalom fenntartható fejlődését. A magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb válságát éli meg napjainkban. Ma a lakosság 1%-át kitevő párttagság által formálisan elfogadtatott programok közül lehet csak választani. A nemzetet alkotó közösségeknek nincs lehetőségük érdekeik képviseletére. Továbbra is pártállamban élünk. A nemzet 99 %-a valós képviselet nélkül maradt. A pártok a jelenlegi jogi és pályázati szabályozással lebénítják a civil szerveződéseket, kettős szigetelő réteget vonva a társadalom és a hatalom közé. A pártok a holdudvarukba vont civil szervezeteket saját, rejtett pártfinanszírozásukra használják, kizárólagos hatalomgyakorlásuk melegágya a korrupciónak. A társadalmi megosztottság a családokat is szétveri. Az a vezetési gyakorlat, amelyik az elmúlt 20 évben irányította ezt az országot, megbukott. Vajon miért kell elhinnünk, hogy változatlan keretek között képesek a válság megoldására azok, akik előidézték azt? Azok a politikai csoportok, amelyek kedvező körülmények között sem teremtették meg a kapcsolatot a társadalommal, hogyan lennének képesek nehéz körülmények között a nemzeti egység megteremtésére? A romlást a jelenlegi rendszer keretein belül már nem lehet megállítani. Alapvető változásokra van szükség.

Egyetértünk Önnel abban, hogy a kormányfő által most alkalmazni kívánt kormányváltás - mint eszköz - mélyen antidemokratikus, az esetleg így létrejövő kormánynak - még a jelenlegihez képest is - tovább csökken a társadalmi támogatottsága. Határozottan állítjuk, hogy egy kormányváltás nem elegendő ahhoz, hogy rendeződjön nemzetünk helyzete.
Vajon értelmes dolog volt-e mindenünket kiárusítani, miközben csak nőtt az adósságunk, értelmes volt-e eladni belső piacunkat, úgy, hogy ma már csak a föld, a víz, a levegő legyen hátra? Vajon megengedhető, hogy családok százezrei süllyedjenek a mélyszegénységbe, kerüljenek az utcára, a hitelválság kapcsán? Vajon tényleg luxuscikk a gyermek? Bizonyára Ön is egyetért abban, hogy az állam vezetésének, az Országgyűlésnek az lenne a feladata, hogy a közösség hosszú távú létezésének feltételeit biztosítsa.

Felmerül bennünk a kérdés: nem kellene-e valamit tenni annak érdekében, hogy a teljes politikai felelőtlenség megszűnjön?

Látható, hogy ez a kor minden téren új válaszokat igényel. Szembe kell néznünk azokkal a súlyos környezeti, népesedési, gazdasági problémákkal, amelyeket évtizedekig halogattunk. Egy előrehozott választás önmagában nem old meg semmit, ha a politikai küzdőtér változatlan marad. Amennyiben továbbra is a Nemzetközi Valutaalap mindenütt romboló "megoldásait" erőltető elképzelések a meghatározók, és ha az ország továbbra is a külföldi tanácsadók és az off-shore cégek paradicsoma marad, akkor nem történik alapvető változás. Az ország kizsákmányolását irányító külföldi hatalmak egyre súlyosabb megszorításokat kényszerítenek ránk. Hazánk képviseleti rendszere jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy a társadalom összefogjon, és ez által felülkerekedjen a válságon. Bármelyik párt veszi is át a hatalmat, továbbra is figyelmen kívül hagyja a társadalom túlnyomó többségének akaratát. A monetáris tőkének túl gyenge kormányfőket egyre keményebb, diktatórikusabb végrehajtó váltja fel.

Tisztelt Elnök Úr!

Ön rendelkezik eszközökkel ahhoz, hogy hatást gyakoroljon az Országgyűlésre. Önnek történelmi feladata, hogy segítse ezt a nemzetet a válság leküzdésében, a fennmaradásban.
Kérjük Önt, hogy - a jelenlegi kormányválság megoldásával párhuzamosan - kezdje el a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő, a teljes népesség képviseletére és védelmére alkalmas államrend kialakítását. Kérjük, hogy tegye meg a nemzet érdekeinek megfelelő kétkamarás parlament létrehozásához szükséges lépéseket!
A feladat jóval nagyobb, mint egy egyszerű választás: a demokratikusnak induló, de félrecsúszott rendszert kell újraformálni, olyanra, amely bennünket véd másokkal szemben, nem másokat velünk szemben.
A Magyarok Szövetsége függetlenül attól, hogy lesz-e kormányváltás, vagy előrehozott választás, a nemzet újraszervezésével el fogja érni, hogy megtörténjen a válságot előidéző teljes személyi és intézményi háttér lecserélése. A tét óriási: ha nem hozzuk olyan helyzetbe a jelenlegi huszonéves korosztályt, hogy a családalapításra és a gyermekvállalásra igent tudjon mondani, akkor a magyarság rövid időn belül elveszti a lehetőséget, hogy tovább éljen. A történelem Önre bízta az ország sorsát, és Önön fogja számon kérni mindezt.
Egészséget kívánva, tisztelettel:
Magyarok Szövetsége